2015. július 12., vasárnap

01. Rész - "Ez egyszerűen lehetetlen"

Hello-bello!
Meghoztam az első részt, remélem tetszeni fog, és elolvassátok.
xx
Annie Y.

" Azt hiszem, én olyan vagyok, mint egy magányos farkas. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem szeretem az embereket, de - az igazat megvallva - csak akkor kedvelem őket, ha lehetőségem van mélyen a szívükbe és fejükbe látni."

-Sajnálom kicsim. - mondta anyu, és megszorította a kezem. Pár könnycsepp gördült le sima arcán. Apu is leült az ágyra mellém, és ő is megfogta a kezem.
-Kicsim, most erősnek kell lenned. - hajtotta le fejét, a sebeimet nézve.
-Mi? Mi történik velem? Mi folyik itt? - kérdeztem egyre elhalóbb hangon. Síri csend uralkodott a szobámban. A csendet az ajtó nyitódása törte meg. Dr. Deer volt az, egy nagy kupac papírt tartva a kezében.
-Nos, ha pár napig ágyban marad, és normálisan táplálkozik, minden rendben lesz. - mosolygott kedvesen. Visszamosolyogtam rá, bár szívemet harag járta át. Kissé megremegtem. Vajon mi lehet az, amit anyuék próbálnak kinyögni?


***
- Pár héttel később -
***



-Kicsim, gyere! Kész az ebéd! - hallom anyu hangját a földszintről. Gyorsan lecsuktam a laptopom tetejét, és lebaktattam az emeletről. Finom rántott hús illatok lebegték körbe a konyhát, ami gyümölcs levessel keveredett. Helyet foglaltam a szépen terített asztalnál, majd anyu kitette az asztal közepére a levest, és mindenki szedett magának. Jó étvágyat kívántunk egymásnak, és falatozni kezdtünk. Szépen lassan mindenki tányérjából kifogyott a leves, majd ugyanígy a második is. A desszert közben kicsit elgondolkodtam a farkas támadásról. Vajon honnan tudhatták, hogy ott vagyok? Talán megfigyeltek? Vagy követtek? Vagy valami csipet tettek bele a táskámba? Vagy mi?
Minden esetre inkább rákérdezek arra, hogy mit akartak elmondani fent, mikor feküdtem még összeharapdálva. Letettem a tányér szélére a maradék pár falat süteményt, és letöröltem a kezem.
-Amúgy múltkor, mikor az ágyban feküdtem még összeharapdálva, mit akartatok nekem elmondani? - kérdeztem kíváncsian. Arcom két kezemmel támasztva hajoltam az asztal fölé, és bámultam a maradék sütimet, majd felemeltem és újra beleharaptam. Apu hírtelen abba hagyta a tej pohárba öntését, anyu pedig az evést. Alig bírta lenyelni azt az egy falatot.
-Kicsim... - ezzel a szóval kezd mindent, amikor nagyon magyarázkodni akar. Hát én erre nem vagyok kíváncsi, inkább a szavába vágtam.
-Nincs semmilyen kicsim, tudni akarom! - emeltem kissé indulatosabban hangom. Anyu mélyet nyelt, majd belekezdett.
-Ugye, mikor még kicsi voltál, olyan három hetes lehettél. Egy idegen ember bejött hozzám a kórházba. Apád dolgozott, és nem tudtam mit tehettem volna. Mivel bent kellett maradnod az inkubátorban, mert komplikációk léptek fel a szervezetedben. A pasas azt állította, hogy doktor, bár még sosem láttam itt, hittem neki. A nővéreket rávette, hogy vigyenek be téged a műtőbe, és ott csak te, meg ő lehessetek. - ismét félbe szakítottam.
-Anyu, a lényeget akarom hallani. - mondtam. Nagyot sóhajtott, és folytatta.
-Szóval... Onnan csak egy óra múlva jöttetek ki. Kis testeden sebek hevertek, pont úgy, ahogyan most, pár hete. Azóta olvastam egy cikket, amiben azt írták, hogy csak a farkasok térnek vissza tizenöt év múlva ugyanolyan harapásokkal. Akit viszont másodszorra harapnak meg, az is át kell változzon pár hónap múlva.
-Ez röhejes! Szóval akkor most konkrétan én  vér farkas vagyok, vagy mi? - pattantam fel mérgemben.
-Nem vér farkas. Csak félig. A teljes átváltozás csak teliholdkor történik meg, és attól fogva vér farkas leszel. - állt fel ő is és megfogta a kezem. Akkor már értem miért néztek rám olyan furcsán. Amióta volt ez a harapásosdi, azóta a szomszéd kutyája mindig megugat, és nem csak a kutyák. A macskák, ha meglátnak felfutnak a legközelebbi fára, és elkezdenek fújtatni. Már lassan a saját kutyám is fél tőlem, bár ő belül még tudja, hogy én én vagyok.
-Visszafordítható? - sóhajtottam.
-Nem tudjuk. - szólalt meg apám.
-Hát ez szuper. Mondhatom, hogy jól alakul az életem! - mondtam mérgesen, majd felfutottam a szobámba, és magamra csaptam az ajtót. Beugrottam az ágyamba, a laptopomat félresöpörtem, és benyomtam az ágyam mellett levő hifi-t, hozzá csatlakoztattam a telefonom, és benyomtam a Black Veil Brides-től a kedvenc számom, az In The End-et. A hifi-t leghalkabbra tettem, a telefont pedig maximunra nyomtam fel.
Egyszerűen amit anyu mondott, felfoghatatlan volt. Nem tudom még elhinni. Azt hiszem kicsit a dolgok után kell járnom.
Ölembe vettem a laptopom, és beütöttem a keresőbe, hogy "Farkas ember". Rákattintottam a Wiki-re. Az első mondat azonnal megütött.

"A farkasember vagy vérfarkas olyan ember, akit egy átok farkassá változtatott."

 Szóval mondhatnak engem elátkozottnak? Szuper. Tovább olvasva viszont érdekes kísérletre tettem szert.

"Az európai folklór szerint a vérfarkasok megkülönböztető jegyeket viselnek magukon emberi alakjukban is: ilyenek például az összenőtt szemöldök, a hegyes körmök, az imbolygó járás. Az egyik alapvető módszer hogy megállapítsák egy emberről hogy vérfarkas, hogy vágást ejtenek a testén, és a seb belsejében szőr látszódik. Egy orosz babona szerint a vérfarkasoknak emberi alakjukban sörte nő a nyelvük alatt."

 Nos, hát próbáljuk ki a vágást. Kerestem egy szikét s fiókomban, és megvágtam a kezem. Szétnyitottam kissé a sebet, és belenéztem, már amennyit láttam a vértől. Ahogy tapogattam, néha felszisszentem. Kissé mélyre sikerült. Ám nem ez itt a lényeg. Szétnyitottam nagy nehézséggel ismét a sebet, és egy szőr szálat fedeztem fel benne. Ahogy megláttam, azonnal elengedtem a sebet, és idegesen lecsaptam a laptopom.
"Ezt nem hiszem el." - mondtam magamban. Miután lehiggadtam kicsit, újból felnyitottam a laptopot , és tovább olvastam.
"A kviljut legendákban is szerepelnek. Ha valaki farkassá akar válni, annak meg kell bűnhődnie. Rá kell jönnie, hogy mik a bűnei. Ha rájön, kicsit megváltozik, csendesebb lesz és visszahúzódó. Mikor telihold van, a sötétbe vágyik vonyít. A gyerek vérfarkast még a zenei stílusáról is fel lehet ismerni. Rockot hallgat, gonosz zenéket, fura gonosz a nézése, és furán beszél, bújik.
Most az utóbbi időkben tényleg jobban hallgatom a rock zenéket, s anyu is mondta, hogy furán beszélek. De akkor ezt ő már rég tudta.
" A Szent Hubertus iránti áhítat és imádság úgyszintén gyógyírként és védelemként szerepelt. Van ahol viszont a Farkasfű nevezetű növényt tartják ellenszernek. "

Hallottam már a farkasfűről, de eddig nem tudta, hogy mire kell használni. De ezt most nem szeretném visszafordítani. Ki szeretném először próbálni, hogy milyen vérfarkasként élni. Nos... Több érdekes dolgot nem találtam. Más oldalakon viszont még lehet, hogy van.
" Ismert egy 1588-as történet a Franciaországbeli Auvergne-ből egy vadászról, aki levágta egy farkas mancsát és a zsákjába tette. Később, amikor a mancsot megmutatta a helyi nemesembernek megdöbbenve látta, hogy az aranygyűrűt viselő kézzé változott. Az elborzadt nemesember felismerte a gyűrűt, kirohant a konyhába, ahol ott találta a feleségét, amint éppen sérült kezét kötözte be. Az asszonyt azonnal megégették boszorkányságért."
 Állítják a wampire.hupont.hu oldalon. Ez azért nagyon durva. Nem hittem volna, hogy velem ilyen megtörténhet. El sem tudom magam vérfarkasként képzelni. Ez egyszerűen lehetetlen.

***
- Késő este - 
***

Kopogtatnak az ajtómon, majd anyu nyit be.
-Nem eszel vacsorát? - kérdi. Válaszként csak megrázom a fejem, hogy nem kérek, majd folytatom a jegyzetelést. Találtam egy vérfarkast elemző rajzot, s azt próbálom lerajzolni. De hiába próbálkozom, nem sikerül. Inkább csak elmentem az oldalt.
Az eddigi összes dolgot, amit olvastam, kijegyzeteltem/rajzoltam. Egész délután kerestem, hátha többet tudok meg arról, hogy mi is leszek valójában. Aztán olyan tíz, fél tizenegy fele feladtam. Lecsuktam a laptopom, megfogtam a pizsamám, és a többi kellékem, majd átvonultam a fürdőbe. Gyorsan letusoltam, majd visszamentem a szobámba. Kikapcsoltam a hifit, kihúztam a csatlakoztatóból a telefonom, és rácsatlakoztattam a fülhallgatómat. Átnyomtam az Icon For Hire - Get Well című számra, és bebújtam az ágyamba. Nagyon hamar nem sikerült elaludnom, csak olyan fél egy, egy fele.


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése